Legyünk a gyerekek barátai!

Mit jelent ez?

Ne tegyünk semmi olyan dolgot, amit egy igaz barátunkkal sem tennénk meg, de tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy ez a barátság fennmaradjon!

Mi az, amit egy baráttal nem tennénk meg? Biztosan nem beszélnénk ki mások előtt, akkor meg pláne nem, ha ő is jelen van. Hányszor történik meg egy gyerek életében, hogy családi összejövetelen, ismerősök előtt, pedagógusokkal beszélgetve, vagy éppen az orvosnál mondja el a felnőtt, hogy mennyire lusta, nem tanul, nincs szorgalma, stb... és akkor a durvább kifejezéseket még fel sem soroltuk.

Ne tegyük ezt! A barátunkkal sem tennénk!

Gondolkodjunk el azon, hogy mit csinál jól a gyerek, mire  lehet büszke, miben ügyes, és ezeket a dolgokat, értékeket erősítsük meg benne úgy, hogy előtte, és  főleg másoknak, ezekről a dolgokról beszélünk!

Minél többet dícsérjük őt személyesen és másoknak, annál többet fogunk ezekből a pozitív tulajdonságaiból és tetteiből kapni.

Sok sikert és örömet a gyermekeitekkel!

Írjátok meg ötleteiteket, kérdéseiteket!

V.P.


“Ha elölről kezdhetném a gyermeknevelést
fenyegetés helyett festegetésre használnám a kezemet.
Példálózás helyett példát mutatnék.
Nem siettetném a gyereket, hanem hozzá sietnék.
Nem a nagyokost játszanám, hanem okosan játszanék.
Komolykodás helyett komolyan venném a vidámságot.
Kirándulnék, sárkányt eregetnék,
Réten kószálnék, bámulnám a csillagokat.
A civakodás helyett a babusgatásra összpontosítanék.
Nem erőszakoskodnék a gyerekkel, hanem a lelkét erősíteném.
Előbb az önbizalmát építeném, azután a házamat.
Kevesebbet beszélnék a hatalom szeretetéről
és többet a szeretet hatalmáról.”

(Diane Loomans)


Milyen a jó óvoda?

Egy nagyon érdekes cikk az óvodákról és az óvodaválasztásról , amelyet közzéteszünk oldalunkon. Íme:


Hisztizik a gyermekem. Mit csináljak?

Az értelmező kéziszótár szerint: A hisztéria (főnév)

1.Nagyfokú idegesség, félelemből, zavarodottságból eredő kapkodás, nyugtalan viselkedés, összevisszaság, vagy éppen teljes zűrzavar, ami a hasznos tevékenységek megszűnését okozza.

2.Túljátszott sérelem; pejoratív értelemben túlzó, színészkedő érzelmi kitörés, felesleges cirkusz, figyelemfelhívás, amivel az illető engedményeket, egyetértést próbál kikövetelni.

Láthatjuk már szótár szerint is, hogy a hisztinek oka van, amit kezelni kell, és lehet is.

Tapasztalataim szerint a hisztinek a következő okai lehetnek. A gyermek éhes, szomjas, már túl fáradt, hosszabb ideje nem kap figyelmet a felnőttektől, vagy már korábban is sikeresen működött ez a viselkedés, és így szerzett meg magának dolgokat, például egy új játékot, édességet, stb.

Mit csináljunk?

Kezelések:

1.Adjunk neki valamilyen megfelelő táplálékot és vagy innivalót. Általában megnyugszanak az evés után.

Fontos megjegyezni, hogy a cukros, édes ennivalók nem tartoznak az igazi táplálékok közé. Egy cukormentes óvodában dolgozom, ahol a gyerekek nagyon kevés, vagy semennyi cukrot nem fogyasztanak. Ha valamilyen rendezvényen mégis előfordul, hogy cukros sütit, tortát esznek, akkor igazán kitör a hiszti még a legkedvesebb gyerekeknél is. Rohangálnak, kiabálnak, és furcsa dolgokat csinálnak, mert ez a cukor hatása.

2. Nézzük meg, hogy lehet-e valamilyen fizikai kellemetlensége. Szoros nadrágja, melege van, és segítsünk neki ezt megoldani.

3.Álljunk meg egy percre és figyeljünk a gyermekre, hogy mit kommunikál, mit szeretne igazán. Hallgassuk meg, amit mond, és értsük meg! Válaszoljunk neki nyugodtan! Semmiképpen ne legyünk magunk is idegesek! Az biztosan nem segít.

3. Kérdezzük meg türelmesen és kedvesen, hogy mi a baj? Hallgassuk meg és válaszoljunk neki. Próbáljunk egy közös megoldást találni, amely a gyermeknek és a szülőnek is jó!

4. Vigyük ki a friss levegőre, vagy egy másik környezetbe! Próbáljuk valami szépre, érdekesre terelni a figyelmét! Mutassunk neki valamit, ami érdekelheti!

5. A legfontosabb. Ne vegyük meg neki azt, amiért hisztizik, mert akkor a jövőben is ezt fogja használni! A gyerekek nagyon okosak és céltudatosak. Ha rájönnek, hogy egy látványos jelenttel, hisztivel tudják elérni a céljukat, akkor ezt használni fogják. Ez ilyen egyszerű.

Ha a „hiszti” elmúlt, a gyermek evett, ivott és nem fáradt, akkor beszélgessünk el vele, hogy a hisztivel nem fogjuk teljesíteni a kéréseit, mert mi szülők sem hisztizünk, ha valamit szeretnénk. Alakítsunk ki egy piros pontos, vagy más rendszert otthon, amivel a gyermek elérheti azt, ami meg szeretne kapni.

Ha érdekel a nálunk működő piros pontos rendszer, akkor jelezz vissza!

Szívesen megosztom a következő cikkben.

A végén pedig egy érdekes megfigyelést szeretnénk megosztani veletek. Nagyon sok gyermek került már ki az óvodánkból, és nagyon sok gyermeknél soha nem tapasztaltunk hisztit sem az óvodában, sem otthon. Egyszerűen nem hisztizett.

Szóval, ha azt halljátok a szakemberektől vagy más emberektől, hogy a „hiszti-korszakát” éli, akkor nézzétek meg inkább a fenti pontokat, és segítsetek a gyermeketeknek türelemmel, szeretettel, megfelelő étellel, itallal vagy egyszerűen csak elegendő figyelemmel!

 

Sok sikert, és örömteli pillanatot kívánok a gyerekekkel!

V.P.


Az Óvoda élete

Iratkozz fel gyermeknevelési tanácsainkra

Facebook oldalunk

Rólunk mondták